Egyéb munkák

Barti Magdolna

Reklámok

Instant napok

Repülnek a napok. Némelyik a magasba tör, a felhők fölé, a tiszta, vakító levegőbe, a dermesztő hidegbe, ahol csak ritkán jár más, és csak akkor fordul vissza, amikor már leesés fenyegeti, annyira átfagyott. Más napok lent, alacsonyan szállnak, közel a földhöz, alig a fű felett, bokrok, fák között lavíroznak, kerülgetnek, időnként hirtelen irányváltássokkal, mert nem látják előre, hogy mit rejt az előttük lévő fűcsomó. De legtöbbször, nem sokkal a fák felett, jóval a felhők alatt, ahol még kevés a hirtelen feltámadó, felfelé csavarodó légáramlat, repül, kényelmesen, a megszokott tempójában, elmélázva.
Reggel fél öt van. A szobában még félhomály uralkodik, de lassan, szinte észrevétlenül, mégis belopakodik a fény. Nesztelenül. A változást csak az írásom milyenségében érzékelem. Gyorsabban, kapkodóbban, kevésbé odafigyelve írok. Könnyebben elkalandoznak a gondolataim. Jól esik itt ülni. A csöndes szobában, a karosszékben, az egyetlenben, ami a lakásban van, és magam lenni. Csend van. Szinte csend. Az óra ketyegése hallatszik és néha az alvók mocorgása. Kakaót kortyolok. Instant, gyorsan oldódó kakaóból. Jobban szeretem a főzöttet, csinálhattam is volna, de. Itt, kapásból öt kifogás is eszembe jut.
Így, most hideg kakaót iszom. Felkelt a nap. A konyha felől, a kora reggeli levegő jellegzetes illata lopakodik be lassan a szobába. Lassan hat óra. Azt hiszem, visszadőlök én is még egy kicsit.
Nem hallatszik más, csak az alvók mocorgása néha, és az óra, ahogy számolja az instant napokat.